HVAR-SZIGET, JELSA / Stari Grad 9 km, Hvar 26 km, Sućuraj 52 km/

Jelsa - Budapest: 803 km

Hvar-sziget

Hvar-sziget a negyedik legnagyobb, Cres-sziget után a második leghosszabb sziget az Adrián. Legnyugatibb pontja a Pelegrin-fok. Legkeletibb részét, a Sućuraj fokot egy alig 4-5 km-es csatorna választja el a szárazföldtől. Legmagasabb csúcsa a Sveti Nikola (Szent Miklós) 628 méterrel

Főbb települései: Hvar, Jelsa, Stari Grad.

Hvar szigete már a csiszolt kőkorszak óta lakott hely. Az ebből a korból származó leletek a Jelsa közelében levő Grapče-barlangból kerültek elő, ahol e korból származó eszközöket, kerámiákat találtak.

Az illírek által is lakott szigeten Stari Grad helyén időszámítás előtt 385-ben a Pharosz-szigeti görögök alapították meg Pharosz nevű kolóniájukat, amely az adria-parti görög települések őse. A Középkor elején letelepedett szláv néptörzsek nyelvjárása hatására változott a helynév a ma is használatos Hvar-ra.

Jelsa a Hvar-sziget keleti partján fekvő öbölben, a Brač szigeti Bol településsel szemben található.

A régi várost a domboldalon találjuk. Itt áll az 1525-ben épített, erődszerűen kiképzett apszisú plébániatemplom is, és az ódon házakból álló utcácskák között áll az érdekes formájú kis barokk Sv. Ivan (Szent János) templom. A templom egy reneszánsz-barokk kis téren fekszik, mely a település legrégebbi része; itt zajlik a társasági élet nagy része.

Nem messze innen van egy érdekes hely - a Grapčeva špilja-barlang, a neolitikus szigetlakók (Kr. e. 5000-4000.) kultikus helye, amely egy folyosókkal és kisebb helyiségekkel körülvett nagyobb és egy kisebb teremből áll.

Jelsából kirándulás tehető a gradinai Ágoston-rendi kolostorhoz és a 11–12. századból való erőd romjaihoz.

HVAR-SZIGET, STARI GRAD /Jelsa 9 km, Hvar 20 km, Sućuraj 60 km/

Stari Grad - Budapest: 800 km

Stari Grad – Pharos, Horvátország legrégebbi városa, melyet Kr.e. 384-ben alapítottak az ókori görögök. Stari Grad Hvar történelmi szíve. A városka ott települt meg, ahol a mélyen beékelődő öböl összeölelkezik a kiterjedt, zöldellő mezővel – ez a nevezetes pharosi Ager (Starigradsko polje) – amely az UNESCO Világörökségi helyszíne.

Az adriai szigetek legnagyobb és legtermékenyebb mezője, a Starigradsko polje, kelet felé 6 km hosszúságban egészen Vrboskáig terjed, míg déli lejtőit a festői Dol és Vrbanj falvak karéjozzák. Ez a kultikus terület a világ legjobb állapotban fennmaradt ókori felparcellázott területe (HORA, AGER). Számos helyen találunk ókori gazdasági épületek – ún. villa rustica – maradványokat. A mező, csakúgy, mint az ókorban, főként szőlőtőkékkel és olajfákkal van beültetve, s mint ilyen a Mediterráneum egyedülálló, mai is élő ókori területe.

Stari Grad kulturális örökségének legértékesebb részét képezi a Tvrdalj, mely a híres horvát költő Petar Hektorović 16. századi reneszánsz várkastélya egy halastóval és díszparkkal.